Természetes anyagok, keleti növényi kivonatok, aromaterápiás szerek – kifejezések, amelyek mögött legális drogkereskedelem működik. Legalábbis ezt hangoztatja az országos sajtó, amely az elmúlt hónapokban több olyan fiatal esetéről számolt be, akik azért kerültek valamelyik kórház sürgősségi osztályára, mert rosszul lettek az úgynevezett etnobotanikus boltokban forgalmazott szerektől. Aki mostanáig azt hitte, hogy ilyesmi csak máshol történhet meg, tévedett: ezekhez a termékekhez mifelénk is meglepően könnyen hozzá lehet jutni.

Internet, Google, pár kulcsszó, és máris megvan egy szál, amelyen elindulhatunk. Van Csíkszeredában is etnobotanikus termékeket forgalmazó üzlet. Tulajdonosa igen elfoglalt ember, két napon át egyeztetjük a találkozó időpontját, míg végül az üzletébe hív beszélgetésre. Az üzleten nincs cégtábla, kívülről nézve a bolt nem sokat árul el jellegéről – és bevallom, számomra belülről sem mutat sokat, ugyanis nem értek a polcokon lévő termékekhez. De a tulaj beszédes, hamar felvilágosít. Az etnobotanikai szerek nem emberi fogyasztásra valók (mutatja, hogy ez minden termék tasakocskáján fel van tüntetve), hanem például szobák illatosítására. Olyan növényeket tartalmaznak, amelyek afrodiziákumként vannak nyilvántartva, vágyserkentő hatásúak – magyarázza. Azt mondja, ezek a termékek legális alternatívát nyújtanak különböző tiltott szerekre, így például bulikban fokozhatják velük a hangulatot a fiatalok. Gondoltam, a különböző színű tasakokban lévő szerek illata fokozza a hangulatot – ha már azt mondták azelőtt pár perccel, hogy szobaillatosítóként szolgálnak –, de mint kiderült, nem: kollégám helyben kapott ajándékba egy tasak dohányhoz hasonló szárított növényt (ott az írás rajta, hogy emberi fogyasztásra nem alkalmas), melléje szivarpapírt, szűrőt.

Hatása, mint a kokainé

A kereskedő az etnobotanikus szereken kívül egy másik termékskálát, úgynevezett erotikus termékeket is forgalmaz. A bolt honlapján lévő reklám szerint ezek az életet kellemesebbé teszik, a modern és egészséges életmódot szolgálják. Megfejthetetlen név alatt futó tabletták, amelyekből fél órával azelőtt kell bevenni akárhány szemet, ha euforikus hangulatba, netán extázisba akar esni valaki, vagy ne adj’isten, hallucinálni szeretne. Cseppek, amelyek állítólag egészséges növényi kivonatok, de a leírás szerint az extasy vagy a kokain hatását váltják ki. Mivel ezek a kokain- vagy extasy-hatású cseppek igencsak mozgatják a fantáziámat, rákérdezek az üzletembertől, akiről egyébként kiderül, hogy ezen termékek kizárólagos romániai importőre és forgalmazója. Azt mondja, csak marketingfogás gyanánt írták rá az üvegcsékre, hogy a szer a két említett drog hatását váltja ki. Igazából stimuláló szerek, kicsit feldobódik tőlük a fogyasztó, és ennyi. Függőséget nem okoz, biztonságos, hiszen neves holland gyógyszergyártó cég gyártja – állítja.

Drogkereskedelem a színfalak mögött?

Ha valaki az interneten próbál utánaolvasni az etnobotanikának, megtudhatja, hogy a kifejezés sokszor könnyű drogokkal való kereskedelmet takar, ahol olyan anyagokat forgalmaznak, amelyek bár nem szerepelnek a tiltott szerek jegyzékén, hatásuk hasonló a kábítószerekéhez.

Más forrás azt írja, hogy ezek az anyagok nem tiltottak az Európai Unióban, és bár egy bizonyos fokig hallucinogének, nem okoznak függőséget, és nem ártalmasak a szervezetre.

Csíkszeredai beszélgetőpartnerem szerint az etnobotanikai termékekkel való kereskedelem legális üzlet, amelyet lehet úgy csinálni, hogy a forgalmazó megveszi a külföldi gyártótól a minőségileg bevizsgált termékeket, és itthon eladja. Vagy úgy – és Romániában állítása szerint a legtöbben így járnak el –, hogy megvesznek innen-onnan különböző növényeket, összekeverik azokat, esetleg különféle vegyszereket is adnak hozzájuk, és eladják – akár helyben készített szivarként is. Azt állítja, ezekkel van baj, és nem az olyan termékekkel, amilyeneket ő forgalmaz. Beszél az egész országot átszövő hálózatról, a különböző vegyszerekkel – akár növényvédő szerekkel – átitatott növényi készítményeket forgalmazó kereskedőkről, az üzletben lévő horribilis pénzről, rendőrökről, ügyészekről, bírókról, akik maguk is megkapják részüket a jövedelemből.

Fürdősó kapszulában

A híradások szerint az egyik, legtöbb fiatalt kórházba juttató etnobotanikai szer egy bizonyos fürdősó. Naivan azt hittem, ezt a fürdővizükbe szórják a boldogságra vágyók, de nem így van. A fürdősó egy fehér por, amelyet vagy felszippantanak, vagy akár intravénásan is beadnak maguknak a fogyasztók. De aki irtózik a tűtől, és szipózni sem szeret, kapszulában is megveheti.

A csíkszeredai etnobotanikai üzlet tulajdonosa azt mondja, ezt a terméket nála hiába is keressük. Ő ezt, és az ehhez hasonló veszélyes dolgokat nem árul, bár időnként keresik nála is.

Más úton kellett elindulni tehát, hogy hozzájussunk a fürdősóhoz. Hivatalosan sehol sincs, de gyerekjáték hozzájutni. Alig pár telefonhívás, és máris 4-5 telefonszámot kapunk, ahol érdeklődhetünk a boldogító tasakocskák, kapszulák után. Párat felhívunk közülük. Van áru, az egyik személynél csak tasakos, másiknál kapszulás is. A 0,25 grammos tasak ára 40-45 lej, a kapszulás kiszerelésű fürdősóért 55 lejt kérnek. De ha többet veszünk, árkedvezmény is van. Akár fél óra múlva találkozhatunk, a vonal másik végén lévő illető meg is jelöli, hogy hol. A másik személy ránk bízza: mondjuk, hová hozza az árut, mert az üzletében nem tart belőle. Nem kérdezi, hogy ki beszél a vonal végén, nem érdekli semmi a potenciális vásárlójával kapcsolatban. A találkozót elnapoltuk.

A köményt is irtani kell, ha árt

Mindegy, hogy valamit kokainnak hívunk-e vagy köménymagnak, ha a hatása mindkettőnek ugyanaz, mindkettőt irtani kell – fogalmazott megkeresésünkre dr. Veress Albert pszichiáter főorvos. Azt mondja, keveset tud ezekről a szerekről, osztályán még egyetlen pácienst sem kezelt, aki ilyen szerek fogyasztása miatt szorult volna orvosi ellátásra. – Mindegy, hogy arzénnal mérgezünk-e meg valakit vagy egy másik olyan szerrel, aminek ugyanaz a hatása, mint az arzénnak, a mérgezés az mérgezés – fogalmazott Veress doktor.

A mentőszolgálatnál is érdeklődtünk, hívták-e őket etnobotanikai szertől rosszul lévő személyekhez. Nem. Ugyanez a válasz a csíkszeredai kórház sürgősségi osztályán is, hozzájuk sem került ilyen szerekkel belőtt fiatal. Bár itt dr. Weil Gyula megjegyezte, hogy súlyos alkoholos állapotban lévők gyakran kerülnek a sürgősségre, és a megegyező tünetek miatt akár lehet közöttük olyan is, aki a szerekből fogyasztott, csak nem vallja be.

Országos felhajtás

Bár az ország több megyéjében a fogyasztóvédelmi hatóság sorozatban ellenőrzi az ilyen jellegű üzleteket, Hargita megyében nem. Kelemen Nóra, a fogyasztóvédelem munkatársa azt mondta, ilyen jellegű termékekre nem érkezett panasz hozzájuk, és utasítást sem kaptak arra, hogy ellenőrizzék a forgalmazókat. Ugyanakkor Kolozsváron két etnobotanikai üzletből 140 adag droghelyettesítő szert koboztak el nemrég, Iaşi-ban is sorozatosak az ellenőrzések, ott az is előfordul, hogy iskolák, egyetemek közelében működnek ezek a boltok.

Az Országos Rendőr-főkapitányság veszélyesnek minősítette az ilyen üzletekben forgalmazott anyagokat, és még tavaly törvénymódosítást kezdeményezett annak érdekében, hogy megfékezzék ezt a kereskedelmet. A törvénytervezet jelen pillanatban a képviselőházban vár megvitatásra.

A Hargita megyei rendőrségtől nem tudtunk meg túl sokat, mindössze annyit, hogy a napokban az egész megye területén ellenőrzik az etnobotanikai termékek forgalmazóit. „Addig is felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy óvakodjanak ezen szerek használatától” – mondta Gheorghe Filip szóvivő.

Forró-Erős Gyöngyi
www.honline.ro 

Írja meg a véleményét a fentiek kapcsán!

Név:
Hozzászólás:
A művelet eredménye: 8 plusz 8 ?

Hozzászóló: toducz endre (2010-02-06 12:02:17)

A szerkesztőnek van humorérzéke.

Hozzászóló: szerkesztő (2010-02-06 10:39:30)

Kedves ezpipa! Észrevétele nyomán a képet kicseréltük.

Hozzászóló: ezpipa (2010-02-05 19:19:38)

A cikkel teljesen egyetertek, de a foto nem illusztralja a valosagot. A vizipipa egy egeszen masik fajta dohanyzasi modszer, nem tartalmaz a cikkben leirt karos anyagokat. Valoban dohanyzasrol szol, ebben is megtalalhato a dohany, de nem tartozik sem az illegalis sem a legalis drogok koze. Aki ezt a kepet feltette a cikk melle velemenyem szerint vagy nagyot hibazott, vagy nem teljesen szamit korultekintonek a temaban (a cikk pedig hitelesnek mondhato).

Korábban írtuk:
A Magyar Gárda erdélyi terjeszkedése (2010. február 05., 10:09)
A Google harcba száll (2010. február 04., 22:26)
Nem tüntethetnek többé a bivalyok (2010. február 04., 20:58)
Nálunk épül az új amerikai védelmi pajzs (2010. február 04., 20:29)
Fizetést kap egy nepáli kutya (2010. február 04., 16:38)
Cantacuzino Intézet: Európai normák szerinti gyermek-tesztek (2010. február 04., 10:48)
Nyelvalap: Pozsony nem perel (2010. február 04., 10:38)
Kolozsvár elbarikádozásával fenyegetnek a kamionsofőrök (2010. február 04., 10:10)
Kolozsváron hajnalig tartott az egyetemisták farsangi bálja (2010. február 04., 10:02)
Magyar divattervezők az Unió színpadán (2010. február 04., 09:15)
Leállították a gyerekeken végzett teszteléseket (2010. február 04., 08:53)
Másodvirágzásukat élik a bakelitlemezek (2010. február 04., 08:41)
Európában Romániában van a leggyorsabb internet (2010. február 04., 08:32)
Angolt oktatnának az önkéntesek Romaniában (2010. február 03., 18:40)
Andorra kiadta Farkas Pétert (2010. február 03., 18:26)
Botrány: hátrányos helyzetű gyerekeken tesztelik a H1N1-oltást (2010. február 03., 17:21)
Madonna vagy Bullock az évtized legrosszabb színésznője? (2010. február 03., 17:12)
Renoválásra szorul a riói Krisztus-szobor (2010. február 03., 15:33)
A pápa ellen tüntetnének a brit ateisták (2010. február 03., 15:30)
Honnan származnak a kaktuszok? (2010. február 03., 14:49)

[ Archívum ]

Keresés az interneten:

Keresés az Erdély Mán:     nem-archivált írásokbanaz archívumban    összes szó után bármely szó után pontos keresés